Hőhíd

A legtöbb létesítményben, legyen az akár egy most épülő, akár egy felújítandó ház, kikerülhetetlen, hogy ne vegyük észre az ún. többdimenziós hőáramok, más néven a hőhidak megjelenését.

Ennek milyen jelei és hatásai vannak? Honnan vehetem észre?

Ezek általában foltokban, pontszerű vagy vonalas formában jelennek meg lakásunkban, melyek nagymértékben elnyelik a házban tartani kívánt meleget. Így az itt kialakuló hidegebb falfelületeken akár penészesedés vagy vizesedés jön létre, mely az egészségre is igen ártalmas. Egy idő után a penészesedés mellett fő problémaként jelenhet meg az épület struktúrájának rongálódása, mely komoly anyagi veszteséggel járhat.

De mi az a hőhíd?

A hőhidaknak két típusa létezik, melyek közül az egyik jelét biztosan felfedezhetjük családi házunk sarkaiban is. A geometriai hőhidak az épület sarokpontjainál jelennek meg, tehát minél több törés van egy ház szerkezetében, annál több geometriai hőhíd alakul ki. Ez azt jelenti, hogy egy ház felépítésénél a szakszerű szigetelés mellett érdemes odafigyelni az épület alakzatának megtervezésére is. Mivel ezekben a sarkokban a folyamatosan hűlő felület nagyobb, mint a lakásból, belülről fűtött rész, ezért ez egyfajta hőelnyelőként szolgál, vagyis itt nemcsak a páralecsapódás és a penészesedés veszélye áll fent, de a fűtésszámlát is alaposan megnövelheti. Azonban az egynemű anyagoknál szintén keletkezhet geometriai hőhíd, ezért sajnos a minimális hőhidak megjelenése még a szakszerű szigetelés mellett sem teljesen elkerülhető.

A hőhidak keletkezésének másik típusa, mikor a ház szerkezetének összeépítése során a különböző anyagok másképp viselkednek, más a hőátbocsátási képességük. Az egyiknek sokkal kisebb lehet a hőáteresztése, míg egy másik, magasabb hővezető képességű anyag jobban engedi át a meleget. Ilyen, anyagból eredő eltérések következtében, mint például a vasbeton és a tégla, a találkozási pontoknál pont- vagy vonalszerű hőhidak keletkeznek. Mivel a vasbeton hőátbocsátási tényezője más, mint a tégláé, ezért áramlik másképpen a hő.

Hogyan előzhetem meg a hőhidak kialakulását?

Természetesen elkerülhetetlen, hogy minimális hőhíd keletkezzen az épületeknél, azonban léteznek olyan egyszerűbb megoldások, melyekkel az anyagok csak kis mértékben válnak hőelvezetőkké. Ennek egyik legoptimálisabb módszere, ha a problémás felületeket hőszigeteléssel látjuk el. Érdemes figyelni például a pincefödém, nyílászárók pontos szigetelésére, hiszen ezeken a helyeken (a pincefödém esetében a vasbeton, az ablakok, ajtók esetében a réseknél) hőveszteség jelentkezik. Ilyen helyeken, ajánlott vastagabb hőszigetelést alkalmazni. A szakszerű szigetelés mellett ajánlott a külső épületelemek találkozási szögét 90°-ra helyezni.

            Tudta?: A bronzkor idejére vezethetőek vissza a kör alaprajzú „lakóépületek”, melyek a nomád, vándorló népekre voltak jellemzőek. Az épületek ugyan szimbolikus jelentéssel is bírtak, ám fontosabb volt a törzsek számára a biztonság és a hő megtartása. Ezért sok nép felül csúcsosodó, kúp alakú, esetenként kerek épületeket hozott létre. A világ minden pontján találhatunk ilyen szerkezetű kunyhókat. Pl. az eszkimók „iglu”-ja, az afrikai törzsek kerek lakóhelye, a magyarok jurtája, és az észak-amerikai indiánok „tipi”-je is.

Comments are closed.